2014. október 26., vasárnap

7.fejezet


 BÁRMIKOR


Harry-ék lassú léptekkel haladtak Dumbledore irodája felé, s közben azon gondolkoztak, hogyan fogják az igazgató tudtára adni a történteket.
- Most akkor megmondjuk neki, hogy elakarunk oda menni, vagy sem? - kérdezte Ron. Senki sem válaszolt. Mindegyikük elmerült a saját gondolataiban és semmi másra sem figyelt.
***
Dumbledore az asztalánál ült és egy levelet olvasott. Harry-ék érkezésére felkapta a fejét és halványan elmosolyodott.
- Jó napot, Uram - köszönt elsőként Harry. Dumbledore mosolyogva köszönt nekik, majd megkérdezte, hogy mi járatban vannak.
- Uram, tisztában vagyunk vele, hogy több hete már a Roxfort-nak a közelébe sem jártunk, de megvan rá az okunk - kezdett bele a lány. Dumbledore érdeklődve nézett a lányra, majd bólintott egy aprót. - Nyilván az igazgató úr is tisztában van az egyre közelgő veszéllyel, és tudja, hogyha nem mi találjuk meg a kelyhet, akkor Voldemort fogja. - A lány kisebb szünet után folytatta. - Viszont, mi  találtunk egy naplót. A nővére tulajdon, melyben leírja, hogy hová rejtették a kelyhet.
-Valószínűleg most is ott van -vágott közbe Ron.
- Gyerekek, ez csodás! Mondjátok, hol van ez  a bizonyos hely? Én magam elmegyek oda,  még Voldemort előtt! - Mindhárman elhúzták a szájukat.
- Az Elátkozott Menedék szigetén van - válaszolt Harry. Dumbledore megnyalta az alsó ajkát, majd szólásra nyitotta a száját, de hang nem jött ki. Harry gyorsan folytatta mondandóját.
- És arra gondoltunk, hogy mi mennénk el, az igazgató úr helyett, hogy Ön  maradhasson, és védje a Roxfort-ot.
- Ez  borzalmas ötlet! Megtiltom, hogy elmenjetek oda! Ti magatok sem tudjátok, hogy mi van ott!
- De, Uram! Ez az egyetlen esélyünk Voldemorttal szemben! - mondta Ron.
- Lehet - sóhajtotta. - De megtaláljuk más módját is, hogy elpusztítsuk  a kelyhet! Ha ez az egy választásunk van, akkor elmegyek én!
- De...- Hermione nem tudta befejezni a mondatot, mert Dumbledore közbeszólt.
- Erről nem nyitok vitát, Granger kisasszony. Most pedig - állt föl és az ajtó fele mutatott -, kérlek benneteket, hogy távozzatok!

***

- Most mi lesz? - kérdezte Neville, miközben a pattogó tüzet nézte. Harry-ék a beszélgetés után a klubhelységbe  mentek, majd csatlakozott hozzájuk Neville, Ginny és Luna. Mindhárman kíváncsiak voltak arra, hogy mit reagált erre Dumbledore. Bár mindannyian tudták, hogy mit fognak hallani, azért mégis meghallgatták őket.
- Passz - rázta a fejét Ron. - Gondolom, ígyis-úgyis elmegyünk - mosolyodott el erőltetetten.
- Igen! Így is lesz! - pattant fel a fotelből Hermione, majd lassan végigvezette mindenkin a tekintetét. - Figyeljetek! Lehet, hogy Dumbledore megtiltotta, de én elmegyek! Lehet, hogy az a sziget annyira ijesztő, meg a rajta élő izék, de...- a lány megakadt egy pillanatra. - De nem szeretném megadni azt az örömöt Voldemort-nak, hogy megszerezze. Na meg... szeretném megbosszulni, hogy ezt tette Harry szüleivel - mosolygott kedvesen az említett fiúra.  - Ha jöttök, akkor jöttök. Ha nem, nem - vonta meg a vállát, bár mindenki tudta, hogy nem szívesen menne egyedül. Pár másodperccel később Harry törte meg  a csendet.
- Nem foglak elengedni egyedül. Meg egyébként is, én rángattalak bele titeket ebbe. Teljesen megértem, ha nem akartok velem jönni a szigetre. Sőt! Még örülnék neki. Nem szeretnék még több bajt hozni rátok! - mindketten Ron-ra néztek. A fiú előre nézett, csak néha-néha pislogott egyet, majd végre megszólalt, de még akkor sem nézett rájuk.
-Barátok vagyunk, és a barátok segítenek egymásnak. Bármikor. Nem hagyom, hogy nélkülem menjetek! Meg amúgy is. Nyakig benne vagyok én is - nevetett föl. Ginny, Luna és Neville összenéztek. Már akkor tudták, hogy nem hagyják cserben Harry-éket. Velük fognak menni. Ez már biztos.
- Na, nem! - tiltakozott rögtön Harry. - Kizárt, hogy ti is belekeverjétek magatokat!
- Jaj, ugyan már! Ron az előbb mondta, hogy a barátok vagyunk és a barátok bármikor segítenek egymásnak!
- Jó, de te a húgom vagy! A kicsike, cuki, ennivaló, aranyos, vörös hajú... - Ron hirtelen magához szorította a lányt. - ...húgom.
- Jó, megértettem. Eressz már el! Megfulladok! - csapkodta a karját a lány.  - De nem érdekel! Én meg nem engedem el a nagy, idióta, hülye, vörös  hajú ... - a lány ugyanúgy magához szorította a Ron-t, ahogy ő tette ezt az előbb - ...bátyám.
Bár Harry-ék nem igazán akarták, hogy velük jöjjenek, de tisztában voltak azzal, hogy biztosan megtalálják a módját, hogy velük tartsanak.
- Tehát, mikor indulunk? - kérdezte izgatottan Luna.
- Holnap reggel, hajnali négy körül - válaszolta Hermione.- Később biztosan nem. Feltűnés nélkül kell elmennünk. Viszont Dumbledore-ral is kezdenünk kell valamit. Biztosan tudja már most, hogy el fogunk menni. Át kéne írni a naplóban a helyszínt valami másra, hogy Dumbledore ne az Elátkozott Menedékre menjen először. Talán egy pici időt nyerhetünk vele.
- Jó, majd én átírom - nyújtotta ki a kezét Neville, Ron pedig a kezébe adta  a könyvet.

Sziasztok! 

Már egyszer bocsánatot kértem a sok késésért, de mindegy. Megteszem újra. :D Szóval sajnálom, hogy ennyit késtem, és sajnálom ezt a rövidke részt, de nem írhattam többet, mert ha többet írok, akkor a befejezés lett volna rossz, vagy pedig értelmetlen, unalmas dolgokat írtam volna, csakhogy több legyen a szöveg. Mindegy. 
A következő rész fogalmam sincs, hogy mikor jön, viszont azzal sietni fogok, mert ezeknek a részeknek vártam már egy ideje a megírását. :)
Xx Ashley




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése